Ősszel Anya gyönyörű, hatalmas szemű diókat hozott a piacról. Dehogy töröm meg ezeket a szépségeket – gondoltam azonnal – tökéletes lesz dekorációnak. Az ezzel való díszítés a nagy karácsonyi hajrában ugyan elmaradt, viszont most ismét előkerültek a barna szemek. A lányok persze enni akarták, így diótörő híján késsel hasítottam ketté őket, hogy a ízes dióbélhez hozzáférjünk. Édes kis csónakokként maradtak meg a héjak. Nem is csónakok, fészkek! – tiltakozott azonnal a kicsi, így ennek mentén haladtunk tovább, ágra felfüggesztett madárfészkeket készítettünk.
A diókat sorra megfeleztük, belüket a házi mókusok nyomban meg is ették.
A pékzsineg felfüggesztést egy – egy csepp ragasztóval (ragasztópisztoly) rögzítettük, ezzel akasztottuk a diófeleket a faágakra. (Pékzsineget a Dekorella Shop-ban találsz.)
A ragasztópisztoly nagy kedvencem, villámgyors és erős a tartása. Gyerekeknek és óvatlanoknak nem ajánlott, én már jópárszor megégettem az ujjam hegyét. Most elővigyázatosságból vattapálcikák segítségével dolgoztam, ezekkel nyomkodtam a fonal végeit a hevült ragasztótócsákba.
A fészkeket friss mohával béleltük.
Az apró tojások elkészítéséhez só-liszt gyurmát kevertünk, és minden fészekbe pakoltunk néhányat.
Nagyon édesek a kis fészkek a gyümölcsfa ágon, vidáman hirdetik a tavaszt, a megújulást.
Jó móka volt az elkészítés a gyerekekkel, és ezzel el is készült az első idei húsvétváró dekorációnk. Próbáljátok ki ti is.
Szólj hozzá!