Tavaly egy mély levegőt vettem, és elhatároztam, hogy kifestem az egész otthonunkat. A hófehér színt választottam, majd kétféle festéket, Poli – Farbe Platinum egyrétegű beltéri falfestéket a nagyobb igénybevételnek kitett területekre pedig a remekül tisztítható Poli – Farbe Platinum matt latexet választva napokon át festegettem.
Az egyik falszakasz – konkrétan az étkezőé – nagyon látványos méhsejt mintázatot is kapott, színezése színátmenetes szürke és kövirózsa zöld lett.
Mivel a gyerekszoba egy korábbi fordulóban már szürke – fehér csíkos lett, hamarosan ragyogott az egész frissen festett lakás.
Majdnem. Kicsit csaltam ugyanis, mert a végén a hálószoba kimaradt. Kicsit elhúzódott a pakolás, festés, takarítás összessége, a nyaralás is csábított, ezért egy kis pihenőt engedélyeztem magamnak. Majd ősszel meglesz a háló is – mondogattam magamban.
Persze, ahogy azt én elképzeltem. Az őszből tél, majd tavasz, végül nyár lett, így érkeztem el oda, hogy nem halogathattam tovább a projektet.
Ilyen volt a hálószobánk, meleg hatású tört fehér, ahol a csillagok alatt a kikopott tapéta emlékeztetett egy korábbi faldíszítésre.
A falfestés előtt le- és szétszereltünk, majd kihordtunk mindent a helyiségből, maszkolószalaggal kimaszkoltuk a padló peremét és a bent maradó tárgyakat, majd az ágymatraccal tábort vertünk 3 napra a nappalink közepén.
A hálószoba falszínénél a lakás többi részéhez hasonlóan itt is a fehérhez ragaszkodtam, de terveztem bele egy kis csíkos mintát is. A csíkot visszafogott megjelenésűnek képzeltem, hiszen ez a helyiség a nyugalomról, a pihenésről, a feltöltődésről kell hogy szóljon, a finom minta mégis egyedivé teszi a szobát.
Ez a kép inspirált:
A váltakozó szélességű sorközzel ismétlődő, különböző szélességű csíkok ugyan nagyon randomnak tűnnek, de nem azok, egymástól való távolságuk, minden milliméter gondosan megtervezett munka eredménye.
Bizony, hogy nálunk is jól mutasson, meg kellett tervezni a csíkok szélességét és egymástól való távolságát is. Figyelembe kellett venni a szoba arányait, az adott falszakaszra visszakerülő tárgyakat; a gitárt, a képet, az olvasólámpákat is.
Egy a szobáról készült fotót alapul véve Photoshop-ban rétegenként pakoltuk fel a tervezett csíkokat, próbálgatva milyen közökkel, milyen vastagság mutat a legjobban. Egy bizonyos magasság alá nem terveztünk csíkot, az ott lévő tárgyak olyan formásak ugyanis, hogy önmagukban is díszítő értékkel bírnak.
A cseresznye színű bútorok önmagukban is elég színesek ahhoz, hogy a falszín és a kiegészítők már csak feketék, fehérek, max. szürkék-ezüstök legyenek, így a csíkok színének választásánál a szürke mellett maradtunk. Ezzel kész volt a terv, szoba kiürítve, a hibák kiglettelve, csiszolva, jöhetett az igazi munka.
A festékek közül eddig a Poli – Farbe Platinum egyrétegű beltéri falfestékei váltak be legjobban, így a falat (fűrészporos tapéta van rajta) fehér színű festékkel festettem.
A festés előtt a szerszámokat bevizeztem, majd jól kinyomkodtam, kipörgettem a vizet belőlük. A jól felkevert festékből egy adagot a festőtálcára öntöttem, ebben forgattam meg a hengert, majd a felesleget a tálca recéin legörgetve hengereztem a falat függőleges és vízszintes irányban is. Az egyenletesség miatt fontos, hogy a húzást mindig ugyanabba az irányba fejezzük be, mert ahogy a fény ráesik a felületre, más lehet a látvány.
A sarkokban, a réseknél, a szögek körül, ahova a nagy festőhenger nem fért be, ecsettel és kisebb hengerrel festettem, a nagyobb felületeknél azonban maradtam a jól bevált, nagyon egyenletes hatást eredményező hengeres festésnél.
Már az első réteg is szépen fedett, de egy nap száradás után még egy réteg felvitelével mentem biztosra.
Tudtad?
Ha több napon át tart a festés, az ecsetet, hengert, tálcát nem kell elmosni, csak húzz rá egy nejlonzacsit, és gumival légmentesen zárd le. Kis trükk, de hasznos.
A második réteg festék felvitelét követően jöhetett a csíkok kimérése és kimaszkolása maszkolószalaggal. A terveink alapján pontosan mértünk, majd a felragasztott csíkokat egy műanyag kártyával többször erősen rányomkodtuk, rásimítottuk a falra. (Sima falnál ez lehet, hogy könnyebben megy, de a rücskösebb tapétán ez kihagyhatatlan, mivel ellenkező esetben a festék aláfolyik, és nem lesz szép a végeredmény.)
Vigyázzunk, a sok csík között elveszve, nehogy rossz részt fessünk át! 😉
A csíkokhoz a Poli-Farbe Platinum szép sötét szürke S50 sulyom színét egy kis fehérrel lágyítottam, majd miután alaposan, egyenletesen elkevertem a két színt, vízszintes irányban egy kis hengerrel dolgozva óvatosan átgurítottam a festendő részt.
Fontos, hogy ha kisebb díszítő munkákhoz festéket kevertek, inkább ráhagyással számoljátok a mennyiséget. Hacsak nem méricskéltek egy edénnyel, vagy akár súly alapján patikamérlegen pontosan, nehéz lesz ugyanazt az árnyalatot ismét kikeverni. Szerencsére a Poli-Farbe Platinum falfestékei már annyi árnyalatban kaphatóak, hogy kevergetésre nincs is feltétlenül szükség.
A maszkolószalagot még nedvesen húztam le a falról, szebben is jön, és különben is annyira kíváncsian vártam milyen lett, hogy nem bírtam volna ki a teljes száradást.
Ilyen lett a szoba a csíkokkal. A számolgatásnak köszönhetően a vonalak remekül mutatnak a falon.
Ahogy sorra visszakerültek a falra a tárgyak, bebizonyosodott, hogy jól gondoltuk, ha több csíkot festünk fel, már nagyon zizi lett volna a hatás.
Íme a frissen festett hálószobánk a csinos csíkokkal, teljes pompájában.
A hálószoba többi fala fehér maradt, de így sem unalmas.
Ugye, hogy megérte a munka? Remélem te is kedvet kaptál szobád, otthonod átfestéséhez!
A posztot a Poli-Farbe támogatta, de a tapasztalat, a vélemény 100%-ban a sajátom.
Szólj hozzá!