A 2016 elején elindult Bonux Ötlettündér kezdeményezés egy különleges és személyes történet segítségével kívánt üzenni: adjunk teret a valódi értékeknek, a kreativitásnak, a találékonyságnak, és máris nagy dolgokra lehetünk képesek!
A pozitív és előremutató projektnek én is részese lehettem, örömmel mutattuk be az Elena kreativitását bemutató kisfilmet. Az említett videó, saját ötletadó és néhány másik inspiráló történet megosztását követően egy pályázati felhívást tettünk közzé, mely szerint elindult az „Ötlettündér kerestetik” verseny, ahol a csináld magad ötletek lettek díjazva.
Az egy hónapig tartó versenyre több száz pályázat érkezett, melyek közül Csorba Anita (az inspirációk.hu bloggere) és a Bonux mosószert forgalmazó P&G zsűrije választotta ki a hat díjazott pályázatot. A nyertes ötletek küldői jobbára kidobásra ítélt anyagok ötletes újrafelhasználásával hoztak létre praktikus és/vagy dekoratív tárgyakat, örömet szerezve az alkotással maguknak és szeretteinknek is.
Íme a nyertes ötletek:
“Mikor még a lányim kicsik voltak, mindig volt kedvenc holmijuk, amiktől nem lehetett megszabadulni, mert sírás-rívás lett belőle. Az egyik lányomnak volt egy kedvenc kabátja, ami már évek óta kicsi volt rá, viszont nem engedte kirakni a szekrényéből. Egyszer csak gondoltam egyet, hogy kockáztatom a hisztit, szétszedtem, és varrtam belőle kispárna huzatot. Megérte, mert óriási sikere lett. Azóta is megvan a kispárnája, pedig már 35 éves. :)”
Boros Gézáné találékonyságát, egy első hellyel és egy 100.000 Ft értékű Tesco vásárlási utalvánnyal díjazta a Bonux.
Szeles Nóra, az alábbi okos ötletét megosztva nyert fél évre elegendő Bonux mosószert:
„A mindennapok során sok üres műanyag flakon keletkezik a háztartásban. Nagy a család, sok ásványvíz fogy, mosogatószer, mosószer vagy öblítő. Ezeknek a flakonját átmosás után nagyon sok féleképpen újra felhasználhatjuk, nem kell mindenképpen kidobni. Számos dologra felhasználtam már őket. Főleg tárolóknak, dísztárgyaknak, apró kézzel készített eszközöknek az alapanyagául szolgál. Például egy stabilabb mosószeres flakonból irattartó vágható ki, ha a fül részét levágva, elől alacsonyan hagyjuk, hátul pedig teljes magasságban, a támasztáshoz. Ebben a gyerekek színezői, rajzai, foglalkoztató füzetei, újságok, iratok tárolhatók. Számos módon díszíthetjük is őket. Másik lehetőség, ugyan ilyen flakonokból alapos átmosás után a gyerekeknek aprócska babaházat rakhatunk össze, illetve abba baba bútorokat készíthetünk. Egy másik személyes kedvencem, az ásványvizes flakon legaljának a kivárása (amely olyan, mint egy virág) és azt középen egy pálcára feltűzve szélforgóként használhatjuk. Kedvünk szerint színezzük, a pálcát bevonhatjuk, levelet készíthetünk rá, kis katicaformát vághatunk ki a flakonból és a virág szirmára ragaszthatjuk.”
Sokakat gyermekeik inspirálták arra, hogy valami saját, kreatív dolgot alkossanak. Így volt ezzel Tapodi Gabriella is, akinek találékony ötletét a zsűri szintén kiemelt a pályázatok közül.
„3 lányunk van. Mindegyiknek több garnitúra sapka – sál – kesztyűje, melyek a reggeli kapkodás során valahogy sosem a megfelelő sorrendben, vagy rosszabb esetben hiányosan kerülnek elő. Ebből volt néha kisebb-nagyobb összetűzés. Két kutyánk is van, akik a konyhai maradékon kívül időnként kutyakonzervet is kapnak. Nem volt szívem kidobálni az üres konzervdobozokat, és csak gyűltek, és gyűltek, várván, hogy egyszer valami nemesebb cél érdekében felhasználom őket. Végül kipattant az ötlet, és egy szombat délután férjemmel karöltve egy fali polcot szerkesztettünk, melynek mintegy 72 rekesze lett, hulladék deszkákat meggyalulva, köré szerkesztve, lefestve egy csinos kis “házikó” formájú polcrendszer lett belőle. Nagyszerűen bevált, azóta mindenki megtalálja a saját holmiját, és átláthatóan tudjuk tárolni a téli kiegészítőinket.”
A játék keretein belül Jakab Éva is megosztotta velünk gyermeke által inspirált ötletét:
„Egész életemben kreatív voltam. Gondolkoztam miből mit lehet, hogy olcsóbban megoldhassam a dolgokat. Ehhez hozzátartozik az is, hogy nehéz körülmények között éltünk. Varrónőként dolgoztam, maradék anyagaim voltak mindig bőven. Amíg gyermekeim óvodás korúak voltak a sok ki térdelt kilyukadt térdű nadrág volt a gond. Aztán jött egy szikra, különböző figurákat kezdtem el alkotni hulladék anyagból és azokat kezdtem el felvarrogatni a nadrágokra. A gyerekeim először nem örültek neki mondván mit szólnak a többiek, aztán az első nap végén miután haza jöttek boldogan mondták, hogy mindenkinek tetszett a nadrágjuk és ők is szeretnének olyat. Így munkám is lett. Könyv és füzet borítókat varrtam textilből, az osztálynapló is textilborítást kapott, így ha elkoszolódott csak mosni keltet és újra szép volt.”
De Bézi Katalin is találékonyságának és kreativitásának köszönhetően kezdett valami teljesen újba:
„2012-ben fordult meg először a fejemben konkrétabban, hogy a meglévő anyagokból készítsek valami újat. Ekkor lett a legkisebb húgom 3 éves és már vele is lehetett kéz ügyeskedni. A papírmasé masszával való gyurmázás pedig bármikor le tudta kötni. Az óvodában egy nap a környezetvédelemről beszélgettek és onnantól fogva, ha valahol eldobott szemetet látott, pityeregni kezdett, így mi is fokozottabban kezdtünk figyelni mi hova kerüljön. Az újságpapírokat többé már ki sem dobtuk, mivel tökéletes alapanyagnak bizonyult a papírmaséhoz. Tálkákat, karácsonyfadíszeket, sokféle apróságot készítettünk együtt és nem csak a testvéremet kötöttem le vele, de én is beleszerettem a hasznos kikapcsolódásba és egyre többet jártam utána a témának is. A papírmaséból készült színes gyöngysorok, nyakláncok, karkötők formájában rengeteg örömet okoztak a szomszédság gyerekseregének körében is, ezért szívesen készítettem és osztogattam őket. Mára mindez odáig nőtte ki magát, hogy külön honlapot hoztam létre Kabala Designs néven és bárki számára megtekinthetőek a darabok, amiket saját kezűleg dolgoztam ki egytől egyig újságpapírból.”
A versenyre a díjaztottakon túl számos további szívmelengető történet érkezett, melyek mindenki számára elérhetőek továbbra is az everydayme.hu weboldalon. Érdemes a történetek és kreatív ötletek között inspirációt keresni a mindennapokra. Ismerd meg őket, gondold újra, tervezd tovább, valósítsd meg!
A posztban megjelenő képek saját képek, a csodálatos, rózsaszín, kötött takaró kedves rokonom – pótanyám – Kató keze munkája, így nem csak szép darab, de szívemnek többszörösen kedves is. Ő a 70-es években fiatal házasként anyagi kényszerből tanult meg kötni horgolni, hogy lányait mindig szépen tudja öltöztetni. Stílusos, egyedi ruhácskák kerültek ki keze alól, aminek mindenki a csodájára járt. A lyukas stoppolt harisnyára pedig virágokat horgolt, így nemcsak a lyuk tűnt el, divatot is teremtett virágdíszes harisnyáival. Kató nyugdíjas korára sem hagyott fel a kreatív alkotással, ízléses tehetségének gyümölcseit (horgolt táskák, házi papucsok, ruhák, kitűzők) gyermekeimmel együtt élvezzük.
Szólj hozzá!