December elseje van, Advent első vasárnapján is túl vagyunk, hivatalosan el lehet kezdeni a Karácsonyra való készülődést. Bár hónak már ismét se híre se hamva, az ünnepváró hangulat kezd átitatni minden embert. Ebben nagy szerepe van az üzletek kínálatának, és a dekorációknak, melyek október óta harsogják: nyakunkon az ünnep!
Az idén sem szeretnék elmerülni a vásárlás forgatagában, inkább élményekkel és sok szép dekorációval kívánom emlékezetessé tenni a Karácsony előtti Advent időszakát.
Ha tetszett a poszt, csatlakozz te is a Dekorella Instagram közösségéhez vagy Facebook csoportjához ahol friss hírekkel, extra tartalmakkal, kulisszatitkokkal várunk. Tematikus csoportokba rendezett inspirációs képekért pedig a Dekorella Pinterest oldalát keresd fel.
Szia! Komárom-Esztergom megyében szakad a hó reggel óta, rengeteg közútibalesettel fűszerezve. Magam is kemény 40es tempóval vittem a fiam az oviba és utána a melóhelyem (22km).
Én is ellene vagyok a különböző üzletláncok ünnepi “vegyél meg” akciós kacatjainak a hadjáratának és egyéb csalogató manőverének és mint kisgyerekes anyuka, ezekben az időszakokban tabú helynek számítanak az ilyen boltok, hogy egy icipicit fenn tudjam tartani a Mikulás, Jézuska illúzióját. Bár a média, az ovi már teljesen elbizonytalanította a gyermekem, hogy akkor ki a Mikulás, vagy inkább Télapó? Jézuskát várunk karácsonykor vagy Télapót? Előbb feldíszítjük a fát és majd másnap hozza alá a Télapó az ajándékokat és egyátalán Anyu díszíti a fát, amikor alszom, vagy tényleg a Jézuska varázsolja oda a csillógó-pompázó fenyőfát. És honnan van pénze a Jézuskának a parkolóban álló fenyőfaárusoktól megvenni annyi fenyőfát. 5 éves. 🙂
A díszítés kapcsán akartam igazából írni. Rengeteg “együtt csináljuk” díszítést terveztünk mi is. Gipsz figurák, papírhajtogatás ami lehet színes, de a hófehér papír is nagyon ünnepélyes tud ilyenkor lenni és nem utolsó sorban mézeskalács díszeket gyártunk. Sütöttem már a múlt évben, de akkor nem jutott rá idő, hogy kidíszítsük, idén próbálkoztunk meg először az írokázással. Magam is meglepődtem, nagyon jól sikerültek.
Igen, igen, nem plázázunk, nem idegeskedünk. Kimegyünk néhányszor a Vörösmarty-ra a hangulat kedvéért, otthon mindig egy kicsivel több dekoráció miközben fahéj illat száll illóolaj formájában, illetve valami süti sül a sütőben. Na jó, ilyenkor hajlamos vagyok iszonyat mennyiséget megsütni, mert a sütisdobozokban mindig kell lenni valaminek. 🙂
Azóta amióta a bejegyzést írtam minket is betemetett a hó, ki se lehet lépni a szabadba, mert a hófúvás azonnal hópelyheket gyömöszöl a szemünkbe szánkba fülünkbe. Szeretem a havat, de ezt már annyira nem.
Anna, az általad felvetett kérdések lassan nálunk is aktuálisak lesznek. Mi még éppen most megyünk bele abba a korba, amikor igazán fel fog merülni a kérdés, Mikulás vagy Télapó, és melyik is az igazi az itt-ott amott felbukkanó szakállasok közül. Ahogy én gondolom és fogom tanítani, a Télapó és a Mikulás ugyanaz az ember, de neki is mint nekünk több neve van. A Karácsony is kérdéses még, mert hangulatos és kényelmes lehet a gyerekkel díszíteni, de elvész a kicsi számára az a fajta varázslat, ami akkor költözik a lelkébe amikor először megpillantja a csillogó karácsonyfát.
Most mi is a készülődésre koncentrálunk, talán ez az időszak élményeivel még emlékezetesebb marad mint maga az ünnep, ami minden évben pillantatok alatt elmúlik.
Andi, mi is voltunk már a Vörösmarty téren az idén is, az pl. igazi élmény volt. Nem vásárolgatni, hanem bámészkodni. Volt előadás a színpadon, zene, fények, ízek (óriási kürtöskalács), illatok (forralt bor) .
Anna és mindenki! Ha valami szép karácsonyit csináltok és szívesen megosztanátok, küldjétek el levélben, én meg feltöltöm a Facebookra, hadd lássák mások is.