Gyerekkoromban vizikacsának hívtak, mert erővel kellett kivonszolni a vízből, annyira szerettem pancsolni, úszkálni a vízben. Mára természetesen hattyú lett belőlem, de a víz szeretete megmaradt. 🙂 Úszkálásra a Balcsi a kedvencem, a tengerek, óceánok annyira nem jönnek be. Ott úszás helyett csak sétálgatok a vízben, üldögélek a homokban, napozok mint a gyík. Szeretek kagylókat, köveket szedegetni és kémlelni a látóhatárt, miközben a friss sós levegő bekúszik az orromon. Este elég nehéz elhagyni a helyet, így extra öröm, ha sötétedés után is marasztal. Ételekkel-italokkal jól megpakolt táskákkal, gyertyák és kis fáklyák pislákoló fényében naplementét követően is érdemes maradni.
Képek: Sarah Kaye Representation
Szólj hozzá!